A Bernoulli-egyenlőtlenség  KÖNYV-be való bizonyítása

 

Mottó: A matematikában azonban a szépség elválaszthatatlan
a célszerűségtől, általában nem nevezünk
szépnek
 egy olyan bizonyítást, amely a célt nem a
legrövidebb, legcélravezetőbb úton éri el.

N. G. Csebotarjev

 

 

A Bernoulli-egyenlőtlenséget JacobBernoulli svájci matematikus állította fel. Ez az egyenlőtlenség a matematikai analízis egyik legfontosabb tétele,számos összefüggés bizonyításában szerepel segédtételként. Az egyenlőtlenség az alábbi alakú.

(1+x)n ≥ 1+nx      (1)

ahol 1+x > 0, azaz x> -1 valós szám, és n tetszőleges pozitív egész szám (n N+)

Egyenlőséget akkor kapunk, ha  n=1 és/vagy x=0.

[A szakirodalmak az egyenlőség esetét általában nem hangsúlyozzák ki, vagy az egyenlőséget nem tartalmazó, alábbi un. „szűkebb”  Bernoulli-egyenlőtlenséget közölnek és bizonyítanak.

 (1+x)n > 1+nx, ahol 1+x > 0 , x ≠ 0, valamint n 2]

 

Eddigi bizonyítások

 

Az eddigi bizonyításokat nem közölöm, azok megtalálhatók a hivatkozott irodalomjegyzék szerinti művekben. A felsoroltakon túl természetesen még nagyon sok tankönyvben szerepel az (1) egyenlőtlenség bizonyítása, de mindegyik bizonyítás bonyolultabb az alábbinál.

 

Egy nagyon egyszerűbb bizonyítás

 

A bizonyítás előnye, hogy nem igényel komoly matematikai ismereteket - pl. teljes indukció, határérték számítás, sorfejtés, differenciálszámítás, stb.-, elegendő csupán a mértani sorozat összegképletének ismerete, ami viszont középszintű érettségin is követelmény.

 

A bizonyítás menete

 

Vegyük az a1=1, a2=1, a3=1, … an=1  n elemű sorozatot.

Ezt tekinthetjük olyan számtani (aritmetikai) sorozatnak melynél d(differencia) =0, vagy olyan mértani (geometriai) sorozatnak is amelynél q (qvóciens) =1. A sorösszeg mindkét esetben n.

Ha azonban a mértani sorozatnak tekintett fenti sorozat esetén a kvóciens értékét x ≥ o értékkel megnöveljük, akkor q = 1+x  ≥ 1 lesz. Ekkor a mértani sorozat mindegyik eleme, így sorösszege is növekedni fog, tehát a mértani sorozat sorösszegének képlete alapján


a1(qn - 1])/(q - 1) n, behelyettesítés után

 

[(1+x)n - 1]/[(1+x) - 1] n,

 

amelyből rendezés után éppen a Bernoulli-egyenlőtlenség adódik. 

 

Meg kell még vizsgálni az -1<x<0 esetet is.

 

Ha -1<x<0, akkor 0< q=1+x <1, vagyis a mértani sorozat csökkenő, így a fentiekkel teljesen megegyező gondolatmenet alapján írhatjuk, hogy:

Sgeom Saritm (az egyenlőség most csak n= 1 esetén teljesül, mivel x ≠ 0)

A mértani (geometriai) sorozat összegképletébe való behelyettesítés után

[(1+x)n - 1]/[(1+x) - 1] n, amelyből rendezés után ismét az (1) szerinti Bernoulli-egyenlőtlenség adódik.

 

(Az egyenlőtlenség iránya azért fordul meg, mert a tört eltüntetésekor az egyenlőtlenség mindkét oldalát x-el kell szorozni, melynek értéke most negatív szám.)

 

A Bernoulli-egyenlőtlenséget ezzel minden megengedett x-re bebizonyítottuk.

 

Utószó

 

A székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium matematika szakköre ápolja LÁZÁR DEZSŐ, a holokauszt áldozataként fiatalon elhunyt tehetséges matematikus emlékét. Az 1994. április 18-i emlékünnepség meghívott előadója, és egyben a Lázár-díj átadója ERDŐS PÁL világhírű matematikus volt. Az előadás utáni kötetlen beszélgetés kapcsán mutattam meg Erdősnek ezt a rendkívül rövid és egyszerű bizonyítást, mire ő csak ennyit válaszolt: - Ötletes, a könyvbe való. Én akkor arra gondoltam, hogy a tankönyvekben való megjelenésére céloz. Nemrég tudtam meg, hogy Erdős Pál szerint "Istennek van egy KÖNYVe, amelyben minden tétel és a legjobb bizonyítások benne vannak. Ha nem is hiszel Istenben, a Könyvben hinned kell! Talán az Isten maga a Könyv. - hirdette. Egy matematikus csak akkor lehet nyugodt, ha egy problémának nem csak egy bizonyítását, hanem a Könyvből származó bizonyítását találja meg.”

Erdős maga is sokat foglalkozott a KÖNYVbe való bizonyítások keresésével, még akkor is, ha mások a problémát esetleg már rég megoldották, csak kevésbé szépen.

Varga János

 

Irodalom

 

1. Urbán János: Határérték számítás (Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1994, 15p)
2. Dr. Gáspár Gyula: Műszaki matematika I. (Tankönyvkiadó, 1968)
3. Reiman István: MATEMATIKA (Műszaki Könyvkiadó, 1992)
4. Internet: WIKIPÉDIA lexikon (www.wikipedia.hu)

5.Pintér Lajos: Analízis I. (5. kiadás, 73. o.)

6. Árokszállási László: Bernoulli-egyenlőtlenség, A Matematika tanítása, 2007 november, 27. o.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A cikk megjelenésének helye, ideje:

Matlap 2

Ifjúsági matematikai lapok, XVIII. évfolyam, 2014, február

Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság

Kolozsvár

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szerző adatai:

 

Név:                              Varga János               

Foglalkozás:                  mérnöktanár

Email:                           Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.            

Mobil:                           30/517-5537       

Lakcím:                8000 Székesfehérvár, Tóvárosi ln. 15. 4/2.

Lakossági folyószla. száma: 11773360-00366465 OTP